8 leggyakoribb téma

Hogyan néz ki a növényvédelem az ökológiai gazdálkodásban?

606
HOZZÁSZÓLÁS:

Az ökológiai gazdálkodásban nem használnak szintetikus műtrágyákat. A kémiai növényvédelem szervetlen sók (réz, higany) felhasználásával kezdődött, de hamarosan megjelentek a kőolajiparra támaszkodó klórozott szénhidrogének, majd a hadiipartól átvett szerves foszforsavészterek és karbamátok.novenyvedelem

Ezt követően specializálódtak a vegyigyárak a peszticidek gyártására. A kémiai növényvédelem ezekkel kezdetben igen jelentős sikereket ért el. Az első figyelmeztető jel is hamar jelentkezett. A DDT a zsírszövetekbe és anyatejbe épült be és igen káros hatásai miatt 1968-ban – elsőként a világon -, Magyarországon tiltották be a felhasználását.

A peszticidek (növényvédő szerek) termelést könnyítő és termésvédő tulajdonságaiért súlyos árat fizettünk. Alkalmazásukkor elsodródnak, bemosódnak élővizeinkbe, a célszervezeteken kívül is kifejtik hatásukat, rombolják az ózonréteget, levegőszennyeződést okoznak.

A felszálló légáramlatok magukkal ragadják a lebegő növényvédőszer-cseppeket, és igen nagy távolságokban rakják le a csapadékkal. Ezekkel szennyezzük talajainkat és vizeinket, szermaradékaik ma is megjelennek az élelmiszerekben.

Az ökológiai növényvédelem

A konvencionális gazdálkodás gyakorlatában a növényvédelem célját általánosan úgy határozzák meg, hogy a tapasztalatok alapján kialakuló kár kiküszöbölését érjék el, egy-egy károsító vagy több károsító együttes leküzdésével, leggyakrabban elpusztításával.

A növényvédelem gyakorlatában ezért első helyen a különböző ölő vegyszerek állnak és kevésbé jelentősek az agrotechnikai, biológiai és egyéb növényvédelmi eljárások. Az integrált növényvédelem célkitűzése is hasonlatos a konvencionális gazdálkodáshoz. Ezekkel szemben az ökológiai gazdálkodás növényvédelmében a célkitűzés az, hogy a kártétel olyan szinten maradjon, amely a gazdálkodás eredményességét nem veszélyezteti.

Elsődleges megvalósítási eszközének a károsítást könnyebben elviselő növényállományt tekintjük. Kívánatos tehát az erős ellenálló növényállomány. Az ökológiai gazdálkodás során használt növényvédelmi anyagokkal, eljárásokkal a terület megvédhető, a gazdálkodás biztonságosnak tekinthető.

Az ökológiai növényvédelemre az átállási idő két vagy három év. Indokoltsága kettős. Az egyik cél az, hogy a talajon, növényen levő növényvédő szerek maradványai eltűnjenek. A másik annak esetleges károsító hatásaitól mentesüljenek a növények. A károsítók elterjedésének megakadályozását a genetikailag nem módosított, rezisztens és toleráns fajták alkalmazásával, a talajműveléssel és a károsítók természetes ellenségeinek betelepítésével, a vetésforgóval és ezek kombinációival lehet elérni.

Tehát az ökológiai gazdálkodás növényvédelme nem úgy épül fel, hogy kicseréljük a növényvédő szereket bio növényvédő szerekre, hogy kezelésekre, permetezésekre építve leküzdjük a kártevőket, kórokozókat, hanem a növényegészséget biztosítjuk az előírások betartásával, kiegészítve több, e célt szolgáló és engedélyezett növénytermesztési, növényvédelmi eljárással.

Az alkalmazható növényvédelmi eljárások közül a megelőzés körébe tartozókra számítunk a leginkább, így a termőhely vagy termesztendő növény helyes megválasztására, a talajművelések jó minőségben, jól megválasztott időpontban való végzésére, a harmonikus tápanyag gazdálkodásra, a megfelelő vetésforgóra, az időben elvégzett vetésre, az állományszabályozásra, fajtaválasztásra.

A hagyományos, intenzív növénytermesztés esetében legtöbb esetben a növényápolás gyakorlatilag a gyomirtásra korlátozódik. Ökológiai termesztés esetén a mechanikai gyomirtás jut kitüntetett szerephez, ami szükségszerűen a talajfelszín párologtatását is csökkenti, a talajt szellőzteti, ezáltal a talajéletet javítja.

A károsítókkal fertőzött növények, növényi részek gyakran fertőzési forrásként veszélyeztetik az egészséges növényállományt. Időben történő eltávolításukkal, megsemmisítésükkel a kártétel mérsékelhető. Az ökológiai gazdálkodásban különleges előírások nem kapcsolódnak ehhez az eljáráshoz.

A károsítók terjedéséért felelős közvetítők (vektorok) kialakítása is megakadályozhatja a károsítók egy részének terjedését. A konvencionális gazdálkodásban a növénytársítást a herbicidek alkalmazása és a betakarítási technológiák miatt ritkán alkalmazzák. Az ökológiai gazdálkodásban azonban széleskörűen alkalmazott eljárás, melynek növényvédelmi hatása sokoldalú. Ilyen például a kukorica, a bab és tök együttes termesztése. Igen fontos a fertőzésmentes szaporítóanyag és öntözővíz biztosítása. Az intenzív termeléstől az ökológiai gazdálkodás vetőmagigénye nem a minőségi követelményekben tér el, hanem abban, hogy a vetőmag csávázatlan.

Amennyiben a megelőzésben biológiai, fizikai védekezés ellenére károsítókkal kell számolni a védekezés formáit a pozitív listák tartalmazzák. Hazánkban a károsítók elleni pozitív lista a következő: kénkészítmények, szervetlen rézkészítmények, kovaföld, kőzetporok, lecitin, növényi olajok, káliumpermanganát, kalcium-poliszulfid.

Állati kártevők elleni kénkészítmények: piretrinek, quassiakivonat, rotenonkivonatok, növényi olajok, paraffinolaj, ásványi olajok, káliszappanoldatok, kálium-poliszulfid stb.

Sebzáró anyagok: növényi viaszok és olajok, méhviasz, kovaföld, kőpor, mészkészítmények.

Segédanyagok: hatásnövelő anyagok (fenyőgyanta olajok, paraffinolajok), káliszappan.

Az ökológiai gazdálkodásban a gyomok a legfőbb terméskorlátozó tényezőnek számítanak, elfoglalják a termőhelyet, elhasználják a talaj víz- és tápanyagkészletét, elnyomják a haszonnövényeket stb. Ellenük gyomszabályozással védekezhetünk.

Ennek sokrétűnek kell lenni. Egy gazdaságban a gyomnövények elleni védelmet nem egy változatra, hanem az egész gazdaságra kiterjedő terv készítésével végezzük. Fontos lépés a gazdaság gyomflórájának feltérképezése. A védekezés a gyomok ismerete birtokában biológiai, agrotechnikai módszerekkel történik, de igénybe kell venni szükség esetén a kézi erővel végzett mechanikai gyomirtást is.

Ismert gyomszabályozási eljárás a gyomperzselő alkalmazása is. Magas energiaköltsége miatt főleg kertészetekben alkalmazzák. A növényi sejteket 60-70 °C-ra melegítik fel, hatására a sejtnedvek áthatolnak a sejtfalon, a sejtfehérjék részben kicsapódnak és elpusztítják a gyomnövényt.

Kezelés után a gyomnövény lekonyul, petyhüdtté válik. Az egyik legígéretesebb gyomszabályozási stratégia az ökológiai zöldség-termesztésben a papírtakarás.

606
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

Friss HOZZÁSZÓLÁSOK

124
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]